Kommunista mocsok - Tényszerűe - Puskás Attila,Magyar Köztársaság Kormánya,Tényfeltáró Bizottság,Komócsin Zoltán,Magyar Rádió,Három AVH-s,Honvédelmi Minisztérium,Gyurkó Lajos,Münnich Ferenc,Uszta György,Czinege Lajos,Nyugati Pályaudvar, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Kommunista mocsok - Tényszerűe

2006-12-14 22:21:04, csütörtök

	Kommunista mocsok - Tényszerűen 2006. December 13. 8:00:13 Forrás : Puskás Attila, Kolozsvári napilapban, 2000.10.25 (Ajánlom az Apró-pereputty szíves figyelmébe ) Forradalomellenes sortüzek 1956 őszén-telén. Az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc elbukott. A forradalmat szabotáló, majd eláruló és fegyveresen is ellene forduló kommunisták, az Államvédelem és az MSZMP "hűnek" bizonyuló tagjai elsősorban, az intervenciós szovjet csapatok végső fokon gyorsan megtörték az elbizonytalanodott, gyengén szervezett forradalmi erőket. A kegyetlen leszámolásról már könyvtárnyi anyag gyűlt össze. Nem szándékom ezeket még csak vázlatosan sem felemlíteni. Csupán a legvéresebb, a művelt Európában legszörnyűbb módját a november 4-e előtti, majd az azutáni megmozdulások felszámolásának, a sortüzeket. A Magyar Köztársaság Kormánya 1993. január 21-én létrehozta azt a bizottságot, amely az elmúlt rendszer bűncselekményeit hivatott feltárni. A létrejött Tényfeltáró Bizottság tudományos, adatszerű történészi munkával adott pontos képet arról, hogy milyen megtorló akciók zajlottak le október 23-november 4. között egyrészt, majd a szovjet invázió utáni utóvéd harcok és tüntetések, sztrájkok idején, 1956 végéig. Birtokomban van a három vaskos kötet, amely csak a sortüzekkel foglalkozik, s amely egyértelmű dokumentumokkal bizonyítja a Kádár-rezsim gaztetteit, de az úgynevezett 'partizánok' lesipuskás akcióit is. Meghatározás : 'Sortűznek tekintjük azt az eseményt, amikor felfegyverzett egyenruhás, reguláris alakulat vagy félreguláris csoportosulás tüzet ad le a határozott céllal csoportosuló fegyvertelen civil tömegre, illetve fegyvertelen civil csoportokkal együttlévő fegyvertelen egyenruhásokra .' Ezek után lássuk, csupán 'távirati stílusban', melyek voltak a forradalomellenes sortüzek. 1. Debrecen, 1956. október 23. A MAFESZ diákgyűlés, majd a hozzájuk csatlakozó, összesen mintegy 30 000 főnyi tömeg. A sortűzre Komócsin Zoltán adott parancsot (megyei párttitkár volt). Három halott (lövés hátulról, menekültek) és 25 sebesült. Ez volt az első sortűz. 2. A Magyar Rádió épülete előtt, 1956. október 23. Lőtt az AVH-s őrség. Két halott, 43 sebesült. Három AVH-s katona is megsebesült. 3. Cegléd, 1956. október 26. A tömeget levegőbe lőtt sortűzzel oszlatták szét. Nem volt halott vagy sebesült. Emberséges parancsnokoknak köszönhetően hasonló módon oszlatták szét a tömeget október 25-én Monoron, Tápiósűlyön, Maglódon, Tápiószecsőn, Kókán, Gyöngyösön, Ráckevén 25-26-án. 4. Budapest, 1956. október 25. A Parlament előtti sortűz a magyar forradalom legpusztítóbb galádsága volt a magyar és szovjet ellenforradalmi erők együttműködése eredményeképp. Ekkor, és az előző nap halálos lövést szenvedtek pontos száma mindmáig nem ismert. Beszélnek több száz halottról is, ennél sokkal több sebesültről. Az anyakönyvi bejegyzések 54 halottról tudnak. 5. Mosonmagyaróvár, 1956. október 26. A határőr laktanya előtt tüntető tömegre Dudás százados parancsára két ízben nyitottak pusztító erejű sortüzet az épületből. A halálos áldozatok száma ezúttal is bizonytalan. A köztudat 105-ről tud, anyakönyvi bejegyzés szerint 55 személy elhalálozása igazolható. 6. Berzence, 1956. október 27. A somogyudvarhelyi határőr zászlóalj a tüntető falusiakra Béres törzsőrmester vezénylésével nyitott tüzet. Négy halott. 7. Mórahalom, 1956. október 27. Az ásotthalmi határőregység Borókai őrnagy parancsára lövetett a tüntető falusiakra. Két halott, több sebesült. 8. Miskolc, 1956. október 26. A letartóztatott egyetemisták szabadonbocsátását kérő tömeg a belügy székháza előtt tüntetett. A pártbizottság fegyveresei sortüzében 9 személy meghalt, 58 megsebesült ( a katonaság nem lőtt ! ). A felháborodott tömeg nem oszlott szét, ostrom alá vette az épületet. A jelentések szerint 4 személyen 'népítéletet' hajtottak végre ( meglincselték ), egy AVO-s főhadnagyot ( aki öngyilkos lett ), felakasztották az épületet elfoglaló forradalmárok. 9. Budapest, 1956. október 24. A Honvédelmi Minisztérium előtt szovjet és magyar katonai erők sortüze : 8 halott, több mint 25 sebesült. 10. Győr, 1956. október 25. A BM megyei főosztálya épülete előtt tüntető tömegre a szomszédos börtönből lőttek. Három halott, számos sebesült. 11. Kecskemét ( majd : Tiszakécske, Csongrád, Kiskőrös ) a forradalom utáni napokban a terület 'diktátora' Gyurkó Lajos vezérőrnagy még a légierők felhasználásával is gyilkoltatott. A tiszakécskei repülőtámadásnak 17 halottja és 110 sebesültje volt. November 4 után a Kádár-kormány valamennyi tagja, mindenekelőtt Marosán György, a megalakult karhatalmi ezredek, a patkánylyukból előbújt vérszomjas AVH-sok kedvükre szedhették áldozataikat azok közül, akik elhitték Kádár Jánosnak, hogy nem lesz megtorlás. Münnich Ferenc belügy és honvédelmi miniszter, helyettesei Uszta György, Czinege Lajos azzal az elvvel szervezték a karhatalmistákat ( 'pufajkások' - ahogy a szovjetektől kapott téli öltözékük miatt nevezték őket ), hogy 'gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük' ( a még tevékeny forradalmárokkal ). A sortüzekre viszont csak szóbeli parancsokat adtak. 1. Budapest, 1956. december 6. Az ún. 'vörös zászlós' tüntetetés. Provokatív céllal szervezett tüntetésen öt személyt elfogtak, s hamis váddal a helyszínen tarkón lőtték őket a Nyugati Pályaudvar közelében. (Horn elvtárs vajon merrefelé glasszált akkoriban?) 2. Tatabánya, 1956. december 7. A kegyetlenkedések ellen tüntetők közé lövettek ismételten. Hat halott, számos sebesült. 3. Salgótarján, 1956. december 8. A munkástanács-vezetőket letartóztatták, s ezzel a mintegy 2000 főnyi tüntetőt mintegy 'odacsalták'. Szovjet katonai és magyar karhatalmi erők hosszasan lőtték a körülzárt tüntetőket. 131 halottról, 150 sebesültről tudnak. A munkástanács vezetőinek tetemét két nap múlva fogták ki az Ipoly vizéből. 4. Miskolc, 1956. december 9-10. A tömeg a nyomdánál tüntet. Ekkor 8 halott és 40 sebesült van, de az úgynevezett munkásrendőrök a nép mellé állva viszonozzák a karhatalmisták tüzét. Egy karhatalmista őrnagyot lelőnek. 5. Eger, 1956. december 12. A karhatalmisták a sztrájkoló, összegyűlt tömeget - a hírhedt Gyurkó Lajos emberei - lövik. Nyolc halott, 24 sebesült. Számos más helységben ( Zalaegerszeg, Hódmezővásárhely, Csepel ) volt karhatalmista fegyveres tömegoszlatás, azonban áldozatok nélkül. Jellemző, hogy ezekben az akciókban a megszálló szovjet erők már nem vettek részt, sőt - lehetőleg - nyilván politikai megfontolásból - tiltották. Még 1957. téli hónapjaiban ( január-február ) is számos helyen gyúlt ki a forradalom népi fellángolása, de hiába hirdették meg a MUK jelszót ( Márciusban újra kezdjük ), az egyre erősödő Kádár-hatalom a szaporodó halálos ítéleteivel, megfélemlítő akcióival menekülésre vagy hallgatásra kényszerítette a forradalmárokat. Lassan kihunyt a már csak pislákoló láng, s következett a véres Kádár-megtorlás, majd a 'gulyáskommunizmus' hazug, látszat jóléte ...

0 komment , kategória: Általános

Címkék: hódmezővásárhely, kegyetlenkedések, felhasználásával, forradalmárokkal, repülőtámadásnak, bűncselekményeit, karhatalmistákat, somogyudvarhelyi, felszámolásának, dokumentumokkal, parancsnokoknak, forradalmárokat, ellenforradalmi, mosonmagyaróvár, megfontolásból, felfegyverzett, felakasztották, karhatalmisták, letartóztatták, munkásrendőrök, letartóztatott, patkánylyukból, kényszerítette, együttműködése, egyenruhásokra, csoportosulás, mindenekelőtt, leszámolásról, tömegoszlatás, gyilkoltatott, karhatalmista, meglincselték, pártbizottság, eredményeképp, határőregység, megmozdulások, 1956-os magyarországi, forradalmat szabotáló, intervenciós szovjet, kegyetlen leszámolásról, művelt Európában, azutáni megmozdulások, elmúlt rendszer, létrejött Tényfeltáró, szovjet invázió, három vaskos, sortüzekkel foglalkozik, hozzájuk csatlakozó, sortűzre Komócsin, tömeget levegőbe, magyar forradalom, anyakönyvi bejegyzések, Puskás Attila, Magyar Köztársaság Kormánya, Tényfeltáró Bizottság, Komócsin Zoltán, Magyar Rádió, Három AVH-s, Honvédelmi Minisztérium, Gyurkó Lajos, Münnich Ferenc, Uszta György, Czinege Lajos, Nyugati Pályaudvar,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]